Ez hát a kezdet. Párom és még sokan mások bíztatására, amit főleg életük példájával adtak, elkezdek írni egy blogot, egy SA-JÁT-BLO-GOT, váu!!! :) Ideje odahagyni a csigaházat ;)
Thanks to those souls who inspired the creation of this blog by the teachings of their lives, especially to my friend Jason. I love you All, in the past, present and future. 'TT'
2010. március, gyermekfoglalkozás után... a legjobb ránctalanító! :)
March 2010, after a lesson of mine for nursery school kids... the best anti-wrinkle treatment ever! :)
Nos... khm... hát ezzé lettem :))) Közel harminchoz azért nem is olyan rossz! Ugyi? ;) Foglalkozásomat tekintve ingázok a ,,kirakat könyvtáros"-lelkes gyermekfoglalkozás szervező-írogáló háziasszony között. Végülis... nagyjából így képzeltem el a jövőmet ennyi idősen, ezért hálás lehetek :)
Informatikus Párommal megyeszékhelyen élünk a Dunántúlon /ez ugye egy tudatálllapot :))/, egy szem fiunk a világ legtündéribb kutyusa, de igyekszünk a szárnyunk alatt sok helyet fenntartani! :)
Isten hozott! Mert hiszem, hogy lehet Nélküle is élni... csak én nem szeretnék :)), de hát ez az itt következőkből úgyis kiderül majd, nekem Vele teljes a világ és érezni vélem a jelenlétét itt-ott - mindenütt.
Nyitó idézet? Hmm... Azt hiszem, még mindig ugyanaz, Antoine de Saint-Exupéry, alias Antoine :) írja Az ember földje c. könyvének első oldalán /nyugi, azért többit is elolvastam párszor ;)/:
,,Mindig szemem előtt van az első argentínai éjszakai repülőutam képe; komor éjszaka volt, s mint csillagok, egyedül a síkság ritka, szétszórt fényei ragyogtak benne.
A homálynak ebben a tengerében mindegyikük egy-egy öntudat csodájáról adott hírt. Az egyik családi tűzhelynél olvastak, tűnődtek, vallomásokat mondtak. A másikban talán a tér roppant mélységeit kutatták, a fáradó elme az Androméda csillagképein borongott. És amott a szerelem lobogott. A messzeségben mindenütt tüzek villantak, táplálékukat követelték, fénylők vagy szerények, mint a költőé, tanítóé vagy az ácsé. De mennyi zárt ablak ezek között az élő csillagok között, mennyi kialudt csillag; mennyi alvó ember...
Meg kell kísérelnünk, hogy találkozzunk. Meg kell kísérelnünk, hogy kapcsolatot találjunk e puszták végtelenjén lobbanó tüzek némelyikével."
Szeretettel ölellek:
Titi
